Hírek
2017. December 21. 12:07, csütörtök |
Belföld
Forrás: mti
Hét város pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre
Hét város: Győr, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár, Gödöllő, Eger és Debrecen küldte be pályázatát a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre - közölte a Kultúráért Felelős Államtitkárság csütörtökön az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a pályázati határidő december 20-án délben járt le.
A pályázat győztesének, vagyis annak a kihirdetése, hogy melyik magyar város lehet 2023-ban Európa egyik kulturális fővárosa, 2018 végére várható.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumához benyújtott pályázatokat egy független szakértőkből álló, tizenkét tagú nemzetközi testület bírálja el. A jövő év elején előválasztási ülésen nevezik meg azokat a pályázókat, amelyek az év második felében részt vehetnek a végleges kiválasztási ülésen - olvasható a közleményben.
Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, melynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén.
Az államtitkárság a pályázat februári kiírásakor azt közölte, hogy minden pályázatnak olyan kulturális programon kell alapulnia, amely erős európai dimenzióval bír.
Magyarország a jelölésről legkésőbb négy évvel a cím viselésének éve előtt értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a Régiók Bizottságát.
A magyar városok közül 2010-ben Pécs viselhette az Európa Kulturális Fővárosa címet.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot