Hírek
2011. November 28. 07:13, hétfő |
Belföld
Forrás: mno.hu
Hetente egy nő ebbe belehal
Az utolsó hazai kutatás szerint hetente legkevesebb egy nő, havonta egy gyermek veszti életét családon belüli erőszak következtében.
Ehhez képest a rendőrséghez a bántalmazott nőknek mindössze 13 százaléka fordult, a hatóság pedig mindössze a kétharmaduknak nyújtott tényleges segítséget.
Minden negyedik sértett elutasítással, minden hatodik durvasággal szembesült a rendőrségen. Sokak szerint a hatósági fellépés azért erélytelen, mert a magyar büntetőjog ma nem tesz különbséget a családon belül és kívül elkövetett erőszakban. E helyzet ellen tüntettek szombaton Budapesten, a nők elleni erőszak felszámolásának világnapján. A kriminológiai intézet vezetője ugyanakkor nem ért egyet a kezdeményezéssel.
A nők és lányok elleni erőszak sok formában létezik és az egész világon elterjedt. Évente becslések szerint egymilliárd nő esik áldozatul valamilyen cselekménynek. Ide tartozik a nemi erőszak, a családon belüli erőszak, a munkahelyi zaklatás, az iskolai bántalmazás, a női nemi szervek csonkítása és fegyveres konfliktusban elkövetett szexuális erőszak. Magyarországra értelemszerűen az előbbiek a jellemzőek, de fontos megjegyezni, hogy a fizikai bántalmazáson felül ide tartozik a lelki kiszolgáltatottság és az anyagi függőségben tartás is.
2010-ben Halász Pálma – maga is egy bántalmazás áldozata – aláírásgyűjtést indított a családon belüli erőszak megfékezésére, akkor azonban néhány száz aláírás határidőn túli beérkezése miatt nem járt sikerrel. A Halász Pálma által vezetett Élet-Érték Alapítvány idén ismét az Országos Választási Bizottsághoz fordult, beadványa ellen azonban a megállapított határidőn belül fellebbezés érkezett az Országos Választási Bizottsághoz, ezért a törvény értelmében az Alkotmánybíróság dönt a népi kezdeményezésről. Ennek időpontja egyelőre még ismeretlen.
Halász Pálma ügye mögé felsorakozott az Avon kozmetikai cég is, amely társadalmi szerepvállalás címén évről évre világszerte jelentős összegeket fordít nőkkel kapcsolatos kezdeményezések támogatására. Tóth Veronika, a cég PR-menedzsere arról tájékoztatta az MNO-t, hogy az idén többek között egy anyaotthont is támogattak, ahol szakemberek megpróbálják az éveken keresztül bántalmazott nőket mentálisan helyrehozni és visszasegíteni a normális életbe.
Kérdés, hogy miért nem nyújt védelmet a jelenlegi magyar jogrend az erőszaknak kitett nők számára? A Tóth Olga szociológus (Tárki) által 1998-ban publikált, Erőszak a családban című tanulmány szerint az esetek 95 százalékában az erőszak zárt ajtók mögött marad, hiszen a – véleménye szerint – hiányos hazai törvénykezés miatt érdembeli büntetés csak alig néhány esetben jár a bántalmazó férjnek vagy élettársnak. Az áldozat pedig saját szégyeneként, tabuként kezeli a bántalmazást, és általában senkinek sem mer beszélni róla. Az idő haladtával pedig magában keresi a hibát, vagy beletörődik sorsába, és képes évekig bántalmazások közepette élni.
Ezt a helyzetértékelést erősíti meg Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) munkatársa is, aki szerint jellemző eset, hogy a férfi, aki évekig terrorizálja a párját, következetesen öli ki belőle az önbecsülés utolsó morzsáit is. A fizikai bántalmazás általában egy több évig tartó folyamat végén következik be. Ebben a stádiumban a lelkileg megtört, anyagilag teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozott bántalmazott partner már nagyon csekély mozgástérrel rendelkezik. Néha a fennálló helyzetet a kisebb rossznak tekintik, mint a kapcsolat megszakításával járó bizonytalanságot és a többszörösére növekvő biztonsági kockázatot. Ez a magyarázat arra, hogy a nők nem jelentik fel a bántalmazó férfit.
Tóth Györgyi szerint azért volna szükség arra, hogy a családon belüli erőszak önálló tényállásként jelenjen meg, mert a jelenség összetettségét, a tartósan erőszaknak kitett emberre gyakorolt káros lelki és gazdasági hatásokat az egy-egy alkalmi erőszakcselekményt leíró tényállások sem súlyosságában, sem természetrajzában nem ragadják meg. A jogalkalmazási hiányosságok csak részben adódnak a jogalkalmazók párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos hozzáállásából. Legalább ennyire lényeges, hogy olyan jogszabályokat kell alkalmazniuk, melyek nem fedik le pontosan a jelenséget. Erre a következtetésre jutott Európa számos országa, és világosan látszik, hogy az említett összefüggések miatt és a családon belüli erőszak során megfigyelhető kumulatív hatás miatt egyre több európai ország fog hasonló tényállásokat létrehozni – nyilatkozza az MNO-nak a NANE munkatársa.
Nem osztja ezt a véleményt Virág György, az Országos Kriminológiai Intézet vezetője, a téma kutatója. Az MNO kérdésére kifejtette, hogy a büntetőjogban megtalálható valamennyi tényállás, ami a családon belüli erőszakos esetekben előfordul. A büntetőbírónak ma is módjában áll figyelembe venni enyhítő vagy súlyosbító körülményeket. Virág György nem vitatja, hogy a családon belüli erőszak valós és súlyos társadalmi probléma, de szerinte a megoldást nem a büntetőjogban kell keresni, mert az alkalmatlan a családon belüli bonyolult és sokrétű konfliktus megítélésére és főként kezelésére. A jogi lépések csak végső megoldásként játszhatnak szerepet, amikor a családi krízis már visszavonhatatlanul elmérgesedett. Véleménye szerint „a büntetőjog egy durva balta, amely az ultima ratio elve szerint döntést tud ugyan hozni, ugyanakkor finom mozgásokra képtelen”. A jogrend megváltoztatása helyett célszerűbb és hatékonyabb volna inkább idejében felismerni és kezelni a magánéleti konfliktusokat – állítja.
A megelőzésben a szociális segítő intézményeknek, a családsegítő szolgálatoknak, a különféle segítő alapítványoknak vagy börtönből szabaduló férfiak esetében a pártfogói szolgálatnak stb. volna szerepe, ezért ezek megerősítésére lenne szükség. A probléma gyökerének megkeresése és orvoslása nem jogászokra tartozik, hanem kifejezetten az erre felkészült szakemberekre. A megoldás tehát a szociális háló megerősítése lenne.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 14. 07:34, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter szerint Magyarország sikeresen hangolja össze a gazdasági növekedés és a környezetvédelem szempontjait
2024. November 14. 07:31, csütörtök | Belföld
NGM: 2025 januárjától lesz igényelhető a kamatmentes munkáshitel
A kamatmentes munkáshitel 2025 januárjától lesz igényelhető, szerdán megkezdődött a hitelkonstrukció társadalmi egyeztetése - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.
2024. November 13. 07:54, szerda | Belföld
Októberben 3,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest
2024. November 13. 07:53, szerda | Belföld
Szijjártó Péter: a békepárti, patrióta erők választási győzelmei reményt adnak a béke visszatérésére
Az utóbbi időszak fontos választásain mindenhol a békepárti, patrióta erők győzedelmeskedtek, és ez minden eddiginél jobb reményt ad arra, hogy a béke végre visszatérjen Európába