Városlista
2024. november 15, péntek - Albert, Lipót

Hírek

2016. Október 03. 07:41, hétfő | Belföld
Forrás: mti

Kvótareferendum - Elemzők ellentétesen értékelik a voksolás kimenetelét

Kvótareferendum - Elemzők ellentétesen értékelik a voksolás kimenetelét

A Nézőpont Intézet egyértelmű sikerként értékeli, hogy a kvótareferendumon több mint 3 millió \"nem\" szavazatot adtak le a kormány álláspontja mellett,

a Political Capital ezzel szemben kudarcnak tartja az eredményt, szerintük ugyanis az érvénytelenség miatt a voksolás alkalmatlan a brüsszeli nyomásgyakorlásra.

A "nem" szavazatok elsöprő többsége azt mutatja: a magyarok nem pártkérdésként, hanem nemzeti ügyként ítélik meg a bevándorlás kérdését - hangsúlyozta a Nézőpont Intézet az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében, megjegyezve, a kvótareferendum az uniós csatlakozásról döntő népszavazáshoz hasonló részvételt, de még egyértelműbb választói akaratnyilvánítást hozott.

Az intézet felidézi, hogy 2003-ban az érvényesen szavazók 84 százaléka támogatta az EU-csatlakozást, a kvótareferendumon pedig az érvényes szavazatok mintegy 98 százaléka ellenezte a kötelező betelepítést. Figyelemreméltónak nevezték továbbá, hogy a mostani népszavazáson úgy sikerült ilyen nagy arányban mozgósítani és elérni több millió egy irányba szavazót, hogy kizárólag a kormánypártok mozgósítottak.

Kiemelték, 2014-ben a most leadott több mint 3 millió "nem" szavazatnál lényegesen kevesebb egyirányú voks is kétharmados többséget biztosított a kormánypártoknak: a Fidesz-KDNP belföldi listás szavazatszáma 2,2 millió volt.

A Nézőpont szerint ezért a népszavazás aligha marad következmények nélkül: a következő hetekben elsőként a magyar parlamentben, a következő hónapokban pedig az európai választásokon találhat visszhangra a magyarok döntése a kényszerbetelepítés elutasításáról.

A sikeres magyar népszavazásra ezért érdemes egy európai megújulási folyamat kezdeteként is tekinteni - írták, hozzátéve, hogy a soron következő osztrák, holland, francia és német választások egyik kulcstémája a bevándorlási politika mellett épp az unióhoz való viszony lesz. E két téma mentén ezért továbbra is elhúzódó bel- és külpolitikai viták várhatóak, amelyekben a magyar kormánynak rendkívüli fontosak a most leadott "nem" szavazatok - írta az Nézőpont Intézet.

Juhász Attila, a Political Capital igazgatója ezzel szemben azt emelte ki, hogy minden idők legköltségesebb magyarországi politikai kampánya sem volt elég egy érvényes népszavazáshoz, aminek következtében a Fidesz belpolitikai szinten "pirruszi, azaz csak pillanatnyi vereséget" szenvedett.

A népszavazás ugyanis hiába lett érvénytelen, a nemek nagy aránya lehetővé teszi, hogy a kormánypárt "győzelemként értékelje ezt a kudarcot" - fejtette ki, hozzátéve, az ellenzéki pártok ezzel párhuzamosan nem látszanak elég erősnek ahhoz, hogy ezt az értelmezést felülírják.

Az elemző szerint nemzetközi szinten kudarc Orbán Viktornak az érvénytelen népszavazás. Közjogi értelemben ugyan egy érvényes tagállami népszavazás sem írhatta volna felül az Európai Unióban elfogadott döntéseket, de egy érvénytelen népszavazás a politikai nyomásgyakorlásra is alkalmatlan - húzta alá Juhász Attila, aki szerint mindez nem jelenti azt, hogy kötelező menekültkvóta elfogadására kellene számítani az Európai Unióban.

A Political Capital igazgatója szerint ugyanis - a népszavazástól függetlenül - már nem nagyon maradt politikai támogatottsága bármilyen kötelező jövőbeni elosztásnak a nyugati tagállamok részéről sem. Tehát ha lesz is tavasszal erről szóló uniós döntés, akkor nagy valószínűséggel az önkéntességen alapul majd - fűzte hozzá Juhász Attila.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld

Továbbra is kínlódik az építőipar

Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld

Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében

Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot