Hírek
2017. Szeptember 29. 18:47, péntek |
Belföld
Forrás: mti
Magyar lány lett a Vitázik a világ ifjúsága verseny harmadik helyezettje
Dömötör-Nagy Dóra, a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium tanulója lett a Vitázik a világ ifjúsága XI. nemzetközi döntőjének harmadik helyezettje Tallinnban.
Budai Franciska, a budapesti Osztrák Iskola diákja a nemzetközi vitavetélkedő elődöntőjébe jutott be - közölte a Goethe Intézet pénteken az MTI-vel.
A vitakérdés az volt, hogy legyen-e átfogó állami szabályozás az internetre vonatkozóan. Dömötör-Nagy Dóra a pro oldalon érvelt, ahol a negyedik helyezett cseh Terezie Hovorková támogatta őt, a kontra oldalon az első helyezést elért ukrán Jana Bits és a másodikként végzett lett Natalija Sreibere vitázott. A négy fiatal 24 percen át érvelt az internet szabályozása mellett és ellen.
A nemzetközi döntő az egész vetélkedőév csúcspontja: Csehországból, Észtországból, Lengyelországból, Lettországból, Litvániából, Oroszországból, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából összesen 20 fiatalt látott vendégül az észt főváros, Tallinn, ahol politikai és szociális témákról is vitáztak a résztvevők.
A közép- és kelet-európai országok vetélkedője a Goethe Intézet, az "Emlékezet, Felelősség és Jövő" Alapítvány (EVZ), a Közhasznú Hertie Alapítvány és a Külföldi Német Iskolák Központi Igazgatóságának közös projektje. A XI. nemzetközi döntő fővédnöke Eiki Nestor, az észt parlament elnöke volt.
Fotó: facebook.com/Goethe-Institut Budapest
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot