Hírek
2020. Február 06. 08:58, csütörtök |
Belföld
Forrás: mti / Fotó: MTI/KKM
Magyarország csatlakozott a Vallásgyakorlás Szabadságának Nemzetközi Szövetségéhez
Magyarország első európai uniós országként csatlakozott a Vallásgyakorlás Szabadságának Nemzetközi Szövetségéhez - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel Washingtonból.
A szervezet Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére jött létre. A szervezet alakuló ülését Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vezette, ezen Magyarországot Szijjártó Péter képviselte. A szövetségnek 27 tagja van.
A szerdai ülést követően Szijjártó Péter kifejtette: a világban kezd elharapózni a vallások és vallási csoportok, különösen a kisebbségi sorban élő vallásos közösségek üldözése.
Ez egy olyan jelenség, amely ellen fel kell lépni. A valláshoz való jog az egyik legalapvetőbb emberi jog, még akkor is, ha a nemzetközi liberális főáramlat ezt nem hajlandó elismerni - mondta.
A nagy nemzetközi szervezetek is hajlamosak szemet hunyni a vallások, illetve a vallásos csoportok üldözése felett. Ez elfogadhatatlan jelenség, biztosítani kell minden egyes ember számára a szabad vallásgyakorlás jogát és lehetőségét. Fel kell lépni minden olyan esetben, amikor sérül az egyének, csoportok vagy közösségek vallásgyakorláshoz fűződő joga - közölte Szijjártó Péter.
A külügyminiszter elmondta, hogy Donald Trump tavaly az ENSZ-ben tett egy kezdeményezést, amelynek nyomán most létrejött a Vallásgyakorlás Szabadságának Nemzetközi Szövetsége.
Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország első európai uniós országként jelezte csatlakozását a kezdeményezéshez. A miniszter hangoztatta, hogy Magyarország ki fogja venni szerepét az új nemzetközi szövetség munkájából.
Magyarország nem fogadja el, hogy a keresztény közösségek elleni fellépések, a keresztény közösségek elleni üldöztetések felett szemet hunynak a nemzetközi szervezetek - mondta a politikus.
Kiemelte, hogy Magyarország több mint ezer éve keresztény állam, ezért felelőséggel viseltetik a világban nehéz sorban élő, üldöztetést elszenvedő keresztény közösségek iránt. Ezeket a keresztény közösségeket Afrikában és a Közel-Keleten eddig 50 millió dollárral támogatta Magyarország. Ebből a pénzből templomokat, lakóházakat, kórházakat és iskolákat építettek újjá. A támogatásnak köszönhetően hetvenezer ember maradhatott otthonában vagy tudott hazatérni - tette hozzá.
A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a keresztényellenességet mintegy a diszkrimináció utolsó elfogadható formájaként írják le a nemzetközi liberális közbeszédben.
Közölte: fel kell lépni az üldöztetést szenvedő keresztény közösségek védelmében. Mint hangsúlyozta, Magyarország eddig is, és ezután is fel fogja emelni hangját ebben a kérdésben, mert a vallásgyakorláshoz fűződő jogot az egyik le
Hozzátette, örvendetes, hogy a világ első számú szuperhatalma, az Egyesült Államok és elnöke, Donald Trump állt ennek az ügynek az élére.
Az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozó 26 ország már kellően erős ahhoz, hogy a vallásszabadság biztosítása iránti nemzetközi fellépés sikeres lehessen - jelentette ki Szijjártó Péter.
"Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország első európai országként csatlakozott az amerikaiak által létrehozott új nemzetközi szövetséghez" - mondta.
A szövetségnek 27 tagja van, az Egyesült Államok, Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Csehország, az Egyesült Királyság, Észtország, Gambia, Georgia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izrael, Kolumbia, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szenegál, Szlovákia, Szlovénia, Togo és Ukrajna.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot