Hírek
2011. December 18. 14:51, vasárnap |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Munkahelyi változások júliustól
Az új munka törvénykönyve összességében rugalmasságot hoz a munkajogi szabályozásba, nagyobb teret engedve a felek szabad akaratának.
Marad a szabadságolás rendszere, a kismamákat érintő kedvezmény, változik viszont a több műszakos munkarend, a bérpótlékok rendszere, a kártérítési felelősség szabályai. Több, eddig ismeretlen foglalkoztatási forma is bekerült a szabályozásba - összefoglaló a HR Portáltól.
Elfogadta az Országgyűlés az új munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat foglalta össze a HR Portal.
Az új Mt. nagyobb teret enged a felek megállapodásainak és részben megváltoztatja az Mt. szabályaitól való eltérések megengedhetőségének rendszerét. Az új Mt. értelmében ugyanis a kollektív szerződés mind a munkavállaló előnyére, mind a munkavállaló hátrányára eltérhet az Mt. rendelkezéseitől, kivéve, ha az Mt. adott szabálya az eltérést kifejezetten tiltja.
Újdonság az egyoldalú kötelezettségvállalás, valamint a munkáltatói szabályzat és az egyoldalúan kialakított munkáltatói gyakorlat szabályozása - hívja fel a figyelmet Dr. Czeglédy Edina, a Noerr ügyvédi iroda munkajogásza. A felek a megállapodás (így pl. a munkaszerződés) létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli bizonytalan eseménytől is függővé tehetik majd. Lényeges változást hozhat a munkaviszony létesítésére vonatkozó elállás intézményének új szabályozása. Ennek értelmében a munkaszerződés megkötését követően a munkaviszony kezdetéig bármely fél elállhat a munkaszerződéstől, ha a munkaszerződés megkötését követően olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony létrejöttét lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna az elállásra hivatkozó fél számára. (Egy szeptemberben publikált felmérésen a válaszadók több mint harminc százaléka úgy vélte, ha életbe lép a munka törvénykönyve, csökkenni fog a foglalkoztatás.)
Az új Mt. számos, a hazai jogban eddig ismeretlen foglalkoztatási formát vezet be. Az ún. 'munkavégzés behívás alapján' a részmunkaidős foglalkoztatás egyik formája, amely napi legfeljebb 6 óra tartamú munkavégzést tesz lehetővé. Ennek lényege, hogy a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti feladatait. A munkavégzést legalább 3 nappal korábban közölni kell a munkavállalóval - magyarázza Dr. Czeglédy Edina.
A 'munkakör megosztása' szintén a részmunkaidős foglalkoztatás egy formája, amelyben egy munkakörre több munkavállalót alkalmaz a munkáltató. A munkavállalók kötetlen munkarendben dolgozva azt vállalják, hogy saját beosztásuk szerint valamely munkavállaló teljesít a munkáltatónak, illetve egyikük akadályoztatása esetén egy másik munkavállaló végzi el a munkaköri feladatokat. A munkavállalóknak a munkabérből való részesedést is egymás között kell meghatározniuk, ennek hiányában egyenlő arányban illeti meg őket a munkabér.
Szintén újdonság a 'több munkáltató által létesített munkaviszony', amely szerint egy munkakörben több munkáltató foglalkoztatja ugyanazt a személyt.
A jövőben a munkaszerződésben nem kötelező meghatározni a munkavégzés helyét. Ha a felek nem állapodnak meg ebben, akkor azt a helyet kell munkavégzési helynek tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.
A munkaidővel kapcsolatos változásokról, a munka díjazásával kapcsolatos legfontosabb új rendelkezésekről, a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó új szabályokról és másokról a HR Portálon kimerítő cikkében olvashat,itt
OrientPress Hírügynökség
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot