Hírek
2012. Október 16. 13:00, kedd |
Belföld
Forrás: MTI
OGY - (földtörvény - vezérszónokok, Fidesz, MSZP)
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint az új földtörvény biztosítja, hogy a jövőben csak magyar földművesek vehessenek és magyar gazdálkodók bérelhessenek termőföldet, véget vet annak az "1100 éves vitának", hogy kié legyen a föld. A Fidesz vezérszónoka a javaslat kedden megkezdődött általános vitájában az Országgyűlésben azt mondta: az előterjesztés rögzíti, hogy a zsebszerződések nem teljesülhetnek automatikusan, és a külföldiek földszerzésének is nagyon komoly gátat szabnak. Az MSZP jelen formájában elveti a javaslatot, az ellenzéki párt úgy látja: egy működő rendszert rombol le a kormány.
Fazekas: 1100 éves vitának vet véget a földtörvény
Fazekas Sándor expozéjában azt mondta: a termőföld nemzeti kincs, "megélhetésünk alapja".
A jogszabály biztosítja, hogy a jövőben csak magyar földművesek vehessenek és magyar gazdálkodók bérelhessenek termőföldet, véget vet annak az "1100 éves vitának", hogy kié legyen a föld - jelentette ki a tárcavezető, megjegyezve, nem vásárolhatnak majd földet ingatlanbefektetők, spekulánsok és azok a nagybirtokosok sem, akiknek már sok van.
A miniszter szerint így megkezdődik a földvagyon átrendeződése. A kormány céljának az agrárközéposztály megerősítését, a családi gazdaságokon alapuló középbirtokok támogatását nevezte, a földtörvény szükségességét pedig azzal magyarázta, hogy 2014. április 30-án lejár az Európai Uniótól kapott tízéves földvásárlási moratórium, és azt követően a kormány céljait megvalósító jogszabálynak kell életbe lépnie.
Fidesz: komoly gátat szab a javaslat a külföldiek földszerzésének
Font Sándor, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: a javaslat rögzíti, hogy a zsebszerződések nem teljesülhetnek automatikusan, nagyon komoly gátat szab a külföldiek földszerzésének, és választ ad a spekulatív befektetői szándékokra, egyértelműen a mezőgazdaságból élők tulajdona felé "irányítja a termőföldet". A kormánypárti politikus úgy látja: biztosítva lesz, hogy a magyar agrárpotenciált a jelenleginél is nagyobb növekedési pályára állítsák.
Font Sándor rámutatott: a javaslat egyértelműen kimondja, csak magánszemély szerezhet termőföldet, és közülük is azok, akik teljesítik a földműves definícióját, valamint akiknek a lakóhelye, székhelye, gazdálkodási centruma az eladásra szánt termőföldtől 20 kilométernél nincs messzebb. 2014-től az várható, hogy azok a tulajdonosok, akik nem földművesek, és el akarják adni a termőföldet, nem tudják majd ezt senki másnak megtenni, csak életvitelszerűen a mezőgazdasággal foglalkozónak - magyarázta a fideszes képviselő, aki szerint nem igaz, hogy az új földtörvény végletesen tönkre tenné az állattenyésztést. Hangsúlyozta: a helyi földforgalmat, amely a bérletre és eladásra egyaránt kiterjed, a helyi földbizottság véleménye alapján bírálják majd el.
Kiemelte, hogy magántulajdonban, természetes személynél 300 hektárnál több föld nem lehetne, a családi gazdálkodásoknál 500 hektár a határ, és a közeli hozzátartozók együttesen 1200 hektárnál többet nem birtokolhatnának. Ez utóbbi vonatkozik főszabályként a társas vállalkozások által bérelt területre is - jegyezte meg. Azt is mondta, nem lenne baj, ha a fiatal gazdákat előrébb sorolnák a termőföld szerzésnél.
Kitért arra, hogy egyes uniós országokban egyáltalán nincs korlátozás e téren, de vannak olyan államok, ahol szigorú szabályok érvényesek, és példaként említette a francia földjogszabályozást. Beszélt arról az uniós bírósági határozatról is, amely rögzíti, a termőföld különleges "jószág", speciális tulajdonságai vannak, és elismeri azt a jogot, hogy termőföld szerzése esetén előzetes hatósági engedélyezést vezessenek be. Ezt rögzíti a bérlés és a földszerzés vonatkozásában a magyar tervezet is - jelezte. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: vitaanyagnak mindenképpen megfelel a benyújtott szöveg.
MSZP: rossz szabályozással egy működő rendszert rombol le a kormány
Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka szerint a magyar történelem megismétli önmagát, a kormány egy rossz szabályozással egy már működő rendszert rombol le. Azt elismerte, szükség van a lejáró moratórium miatt az új törvény megalkotása. Üdvözlendőnek tartotta, hogy a termőföldtulajdon és -használat alapvetően a hazai gazdálkodók kezében maradjon. Helyesnek nevezte, hogy vissza akarják szorítani a külföldi és hazai spekulációs törekvéseket. Ugyanakkor az ellenzéki politikus szerint ez a javaslat ezen elvárásoknak nem felel meg, egy 20-30 évvel ezelőtti európai modellt tekint mintának, nem veszi figyelembe a világ mezőgazdaságában zajló alapvető változásokat.
Véleménye szerint 2014. május 1-jétől 2 millió földtulajdonos tulajdona értékelődik le a szabályozás alapján, a földszerzésre jogosultak száma rendkívül alacsony, mintegy 10 ezer fő lesz. A mostani tulajdonosok könnyen elveszíthetik eddigi birtokaikat, a külföldiek sokkal olcsóbban, könnyebben juthatnak majd termőföldhöz, a már itt gazdálkodó külföldieket a földszerzésben pedig nem korlátozza az előterjesztés.
Mesterházy Attila úgy fogalmazott: ez a javaslat nem más ebben a formában, mint az "éhes fideszes klientúra számra történő kedvezményes földosztás". A földosztást új hivatal végzi, gumiszabályok mentén, és az eredmény sem lesz más mint a földbérleti pályázatoknál, "megint műkörmösök, tetőfedők és Orbán Viktor barátai juthatnak földhöz" - fogalmazott. Azt vetítette előre, hogy a javaslattal a méretkorlátozások miatt rengeteg kis- és közepes vállalkozás kerülhet veszélybe, szűnhet meg, és 30-40 ezer ember veszítheti el munkahelyét egyik napról a másikra. Az indítvány szerinte nem segíti a fiatal gazdálkodókat sem.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot